2014. március 14., péntek

Új IBS diéta: az ellenálló (rezisztens) keményítők


Most, hogy igyekszem továbbhaladni a gyógyulás útján, egy új (2013), IBS (irritábilis bél szindróma) illetve kontaminált vékonybél szindróma (SIBO) hatékony gyógyítását célzó megközelítés keltette fel a figyelmem. A gyógyító étrend megalkotója állítja, hogy diétás szabályai  hatékonyabbak a FODMAP étrendnél.

Dr. Norman Robillard, a diéta atyja, elveit és tanácsait a Fast tract digestion IBS ("Gyors /emésztő-/ traktus emésztés") című könyvében foglalja össze.

Az egyébként mikrobiológus szakember először a gyomorégés vagy más néven reflux (GOR: gastrooesophagealis reflux) problémájával foglalkozott. Kutatásai aarra vezették, hogy a gyomorégés/reflux egyik fontos mögöttes oka - akárcsak az IBS esetében- a kontaminált vékonybél szindróma (SIBO).

A szerző más orvosokkal (Dr. Pimentel - Cedars-Sinai IBS protokoll) összhangban a kontaminált vékonybél szindrómát (SIBO) tartja az IBS mögöttes okának. Itt olvashatsz a két szindróma ok-okozati összefüggéseiről.


A diéta lényege: ellenálló keményítők és egy kis matek


A diétás elvek, és a nagyobbb mennyiségben fogyasztható ételek nagy átfedést mutatnak az előzőekben bemutatott IBS diétákkal. Azonban Dr. Robillard A FODMAP diétától és SCD-től eltérően egy kvantitatív rendszert hozott létre, ahol a keményítőket tartalmazó ételeket (zöldség, gyümölcs, gabona, magvak, hüvelyesek) osztályozza számszerűen emészthetőségük alapján. Ezzel a módszerrel az egyes ételekben fellelhető, nehezen emészthető szénhidrátok teljes mennyiségét igyekezett számszerűsíteni.

Ha tudjuk egy adag étel -ahogy a szerző nevezi- "erjedési potenciálját" számszerűen mérni, képesek leszünk kiszámolni a bélrendszerünk egészsége szempontjából még elfogadható napi mennyiséget. Az erjedési potenciál kiszámolására a szerző egy saját maga által létrehozott képletet használ. (Ez, illetve az egyes ételekhez tartozó értékek a könyvében megtalálhatók.)


Ellenálló (rezisztens) keményítő

Bár az alacsony "erjedési potenciállal" rendelkező ételek listája nagy átfedést mutat más IBS diéták által ajánlott ételekkel, mégis van néhány fontos különbség. Egyik ezek közül például, hogy ez a diéta hangsúlyozza az egyes keményítők közti kémiai különbséget (amiláz és amilopektin aránya) mint emészthetőséghez hozzájáruló faktort. Röviden: az ellenálló (rezisztens) keményítőket kerülni vagy csökkenteni kell!

Az ellenálló keményítő a keményítők lebontása (emésztése) folyamán megmaradt, vékonybél által már nem megemészthető "melléktermék. Az ellenálló keményítők négy kategóriába sorolhatók. Ezek közül két, a diéta szempontjából                                     fontos és kerülendő kategória:

  • Keményítők, melyek magas amiláz tartalommal rendelkeznek, pl. kukorica
  • Melegítést, főzést követően kihűlt ételek, keményítők: tészta, rizs, szusi, krumpli, hüvelyesek
Ez alapján az egyes gabonafajták közt óriási eltérések vannak az emészthetőség szempontjából. Például az ázsiai jázmin rizs, mely főképp könnyebben emészthetőbb amilopektint tartalmaz, szinte tökéletesen emészthető a rizottó rizzsel ellentéteben.

Glikémiás Index és egyéb sajátosságok

Figyelmet érdemel, hogy a magasabb glikémiás indexszel (rövidebb idő alatt vércukorrá alakuló) rendelkező szénhidrátok alacsonyabb "erjedési potenciállal" rendelkeznek, így előnyösebb választás lehet kontaminált vékonybél esetében. Ez logikusnak tűnik, hisz ezen szénhidrátok emésztése gyorsabb, így kevesebb eséllyel "etetik" a baktériumokat a bélrendszerben. Hozzátenném, pl. a FODMAP diéta is a fehér gabonákat preferálja, míg az SCD teljesen gabonamentes.

Egyéb különbség, amire a szerző felhívja a figyelmet, hogy az SCD nem limitálja a gyümölcsök fogyasztását, és engedélyezi a mézet (magas fruktóz tartalom) és a szacharint. Ezzel szemben Dr. Robillard a szplendát javasolja fő édesítőszernek.


Mit eszem?


Mivel én ötödik hónapja tartom a gabonamentes SCD étrendet, és tervezem, hogy bizonyos gabonákat visszavezetek az étrendembe, elhatároztam, hogy ezt a folyamatot a fent említett elvekkel összhangban teszem.
Nos, a választandó ételek nagyon hasonlítanak ahhoz amit jelenleg is fogyasztok:
hús, állati zsír, erjesztett tejtermékek, olajos magvak, kókusz zsír, zöldségek (krumpli nélkül), gyümölcsök. Amik údonságok lesznek, azok a következők:

  • Egyes gabonák bevezetése: ázsiai típúsú rizs (főleg jázmin), hajdina liszt
  • Egyes burgonyák: viaszos héjjal, jól megfőzve
  • Gyümölcsfogyasztás:  csökkentése (esetemben főleg banán csökkentése), főleg bogyós gyümülcsök fogyasztása.
Arról, hogy mit eszem, illetve hogyan reagálok az új diétás változtatásokra, hamarosan beszámolok.

💚💛💙LELKI TÁMOGATÁST SZERETNÉL VAGY ÉRZELMI EGYENSÚLYT KERESEL?
VEZESD AZ ÉLETED STÚDIÓBAN VAGY ONLINE MEGTALÁLOD!💙💛💚


Források:

Fast Tract Digestion IBS. Norman Robillard, Self Help Publishing, 2013.
Gottschall, Elaine, G. Breaking the Vicious Cycle:  Intestinal Health Through Diet, Kirkton Press. 
http://en.wikipedia.org/wiki/Resistant_starch
http://www.med.monash.edu/cecs/gastro/fodmap/low-high.html
http://www.breakingtheviciouscycle.info/home/

4 megjegyzés:

  1. Szia!
    Számomra rémületesen hangzik, hogy valaki kihagyja a táplálkozásából az emészthetetlen növényi rostokat (rezisztens keményítőket). Ezek táplálják a vastagbél életfontosságú bélflóráját. Kötött víz tartalmuk pedig biztosítja, hogy elegendő folyadékhoz jussanak ezek a baktériumok. Ha nem kapnak elég táplálékot (rostot), akkor a hasznosak száma lecsökken és a "károsak" elszaporodnak, ami többek között immunproblémákat, vastagbélgyulladást, rákot, ... stb okozhat.
    Vékonybél kontamináció esetén az elméletileg steril vékonybélbe "felszivárognak" a baktériumok és ott elszaporodva a táplálékokat idő előtt elkezdik erjeszteni, mindenféla problémákat okozva. Űzzük ki innen őket. Hogyan? Pl az epesavak mennyiségének fokozásával. Ezek szerepe, hogy az bakteriális endotoxinoktól megtisztítsák a bélrendszert és szabályozzák a szervezet koleszterinháztartását.
    Hogyan legyen több epesav? Pl. glaubersós gyógyvizek ivása reggel, éhgyomorra (Mira, Ferenc József, stb.), vagy feketeretek gyakori fogyasztása. A zsiradékok pl. kiváltják az epesav termelést, a kávé viszont órákra leállítja.
    Saját tapasztalatom, hogy az emésztési problémák jó része néhány nap alatt megszüntethető.
    Kácé, cukor elhagyása, Mira víz, szalonna, friss és nyers fejeskáposzta (3-5 levél/nap), nyers zöldségek, fehér lisztből készült ételek (kenyér, tésztafélék, sütemények) mennyiségének csökkentése, kiváltása pl. krumplival.
    Más kérdés persze, hogy a berögzült rossz táplálkozási szokások tartós megváltoztatásához nagy erőfeszítés kell, ez nekem nem sikerült teljesen.
    A fentieknek nincs köze a vegetariánus és paleolit táplálkozáshoz, szerintem majdnem mindent lehet enni, csak az arányokon érdemes változtatni. Nyers zöldségek (~60-70%), gyümölcs (~10%), növényi zsiradékok (mogyoró, diófélék (nem pörkölt)), növényi alapú fehérjék és ezek aminosavjai (brokkoli, krumpli, gombafélék (bár a gomba nem növény botanikailag). A B12-vel és a vassal lehet gond, ezért a húsfélére és a tojásra szükség van. (Spirulinával nem lehet B12-t bevinni, nem szívódik fel).
    István

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nagyon tudomanyosan hangzik, amit leirtal, kedves Nevtelen, de sajnos ez egy utopia, hogy napok alatt megszuntethetok az ehhez hasonlo emesztorendszeri gondok. A gyogyvizeket probaltuk, szuper jok, csak nm mindegy mikor fogyasztod es hogy allsz a gyomorsavaddal. Nem vagyok benne zibtos, hogy jo neki, ha ennyire elnyomjuk reggeliben...

      Törlés
    2. Köszönöm mindkét hozzászólását, nagyon hasznos!

      Törlés
  2. Ezekkel ellentétben az én meglátásom az,hogy a SIBO legfőbb oka az a tény, hogy a vékonybélből valamely szénhidrát komponens felszívódása zavart szenved. A baktériumoknak ez jelenti a tápanyagot. Eddig nincs is ellentmondás. A gond ott van szerintem, hogy a nagy amilóz tartalmú keményítő könnyen emészthető, az amilopektin pedig nehezen. Az amilóz 1-4 kötésű glükózból épül fel, ezt pedig a hasnyálmirigy amiláz enzimje könnyen bontja maltózzá (két glükóz molekula). Az amilopektinben viszont vannak 1-6 kötésű glükóz molekulák, amelyekből izomaltóz lesz. A bélnyálkahártya kefeszegélyében lévő enzimek bontják ezeket a diszacharidokat. A lényeg, hogy maltáz enzim nagyon sok van, de izomaltáz csak kevés. Ez együtt található a szacharázzal (kristálycukor: egy glükóz és egy fruktóz). Bár olvastam olyant, hogy kontaminált vékonybél szindrómás betegek esetén a szacharáz és izomaltáz aktivitás 100 százalékos, míg a laktáz csökkent, az én tapasztalatom fordított: laktáz problémám nincs, de szacharáz és izomaltáz igen (A Ricola cukorkában izomaltóz van, és súlyos hasmenést idéz elő nálam, mellyel szemben több liter tejet is meg tudok inni). Lényeg a lényeg, hogy szerintem amilopektinmentes kenyér lehetne a hasznos. De még inkább pullulanáz és szacharáz tartalmú kapszulával kiegészített táplálkozással a problémát meg lehetne oldani. Előbbit tonnaszám használják a glükóz-fruktóz szirup előállítása során. Szerintem a kórlefolyás a következő: antibiotikum terápia szájon át elpusztítja a hasznos baktériumokat, elszaporodnak a heterofermentatív baktériumok, ezek anyagcseretermékei gyulladást váltanak ki, ami hatására bélnyálkahártya atrófia alakul ki, ezért csökkennek a kefeszegély enzimjei. Az izomaltóz tápanyagul szolgál a Klebsiella pneumoniae számára, mert az sok pullulanázt termel, tehát jól hasznosítja az izomaltózt. A laktáz elégtelenség azért nem alakul ki, mert a káros baktériumok a vastagbél felől ascendálnak, a laktóz bontása viszont a vékonybél felsőbb régióiban megtörténik. A keményítő bontása viszont sokáig tart, ezért izomaltóz az alsóbb vékonyél régiókban lesz magas. Szerintem alapvetően úgy lehet eredményesen védekezni, ha tudjuk, hogy az adott egyén SIBO-jára melyik baktérium a jellemző, annak melyik diszacharid a fő tápláléka. Ezt a diszacharidot bontó enzim adagolásával kezelni lehetne eredményesen a betegséget. Szerintem Candida esetén szacharáz elégtelenség van a háttérben. Laktáz elégtelenségben pedig esetleg Enterococcus faecalis. Izomaltáz elégtelenség esetén Klebsiella.

    VálaszTörlés